Kolozsvár - Babeş-Bolyai Tudományegyetem, egykori Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem

Hibajelentés
Töltsön fel leírást

Tartalomjegyzék

Tervező 2012 november 29 - Szilágyi-Bartha József Feltöltötte: Szilágyi-Bartha József

Az épületet 1893-1902 közt  több szakaszban építette Reményik Károly helyi építő.

A keleti szárny 1893-94 közt épült arh. Meixner Károly (1853-1895) tervei szerint.

A nyugati szárny 1896-97 közt épült arh. Meixner Károly, valamint arh. Alpár Ignác (1855-1928) tervei szerint.

A központi szárny 1900-02 közt épült arh. Alpár Ignác tervei szerint.

A hivatalos átadásra 1902. október 13.-án került sor báró Wlassics Gyula (1852-1937) vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében.

Bibliográfia

  • Gheorghe Vais - Clujul eclectic, programe de arhitectură în perioada dualistă (1867-1918) - 2009, UT PRESS

A kolozsvári egyetem története - www.bolyai.eu Feltöltötte: Ferenczi Z. Sámuel

A kolozsvári egyetem története

1565:
A kolozsvári Diéta egy felsőfokú oktatási intézmény létesítéséről döntött.
1581:
Báthory István uralma alatt Kolozsvárott, a Farkas utcában, felavatták aKollégiumot, amelyet egy év múlva XIII. Gergely pápa akadémiai rangra emelt. A tanítás latin nyelven folyt, jezsuita rendbeli tanárok és papok tanítottak. Az intézmény általános, alap- és felsőfokú képzést biztosított.
1622:
A protestáns hit fokozatos terjedésével Gyulafehérvárott egy református kollégium létesítése vált szükségessé. A frissen alakult intézményben számos híres európai tanár és tudós tanított.
1658:
A tatárjárás ideje alatt a Kollégium és a könyvtár megsemmisült.
1693:
Újraalakult Kolozsvárott a Jezsuita Akadémia. A teológiai tudományok mellett természettudományokat, matematikát tanítottak. Az akadémia székhelye a Farkas utcába került.
1754:
Balázsfalván megnyílt az első román középiskola. Az Ortodox Egyház ugyanitt egy Teológiai Szemináriumot indított.
1766:
A jezsuita rend feloszlatása után (XIV. Kelemen pápa) a kolozsvári Kollégiumot a piaristák vették át. Hivatalosan is az egyetem elnevezést használták, és az intézmény négy karral működött: Teológia, Jog, Bölcsésztudomány és Orvostudomány. 1703-ban az intézményben 50 diák tanult, 1770-ben a diákok száma 493-ra nőtt.
1784:
A Habsburg birodalom egyetemeinek száma háromra csökkent. A Kolozsvári Egyetem először akadémiai rangú Lyceum-má, majd középiskolává fokozódott le. 1781-ben a német oktatási nyelvet tették kötelezővé. A középiskolából nem egyetemi rangú Jogi Akadémia és Orvostudományi Intézet vált ki.
1784 - 1872:
Erdély egyetem nélkül maradt. Az általános- és középiskolákban a magyar oktatási nyelvet vezették be. A Kolozsvári Jogi Akadémia Szeben városába költözött.
1872:
Az uralkodó aláírta a Kolozsvári Egyetem létrehozását és működtetését elrendelő 19-es törvényt. Az egyetem négy karral indult: 1. Bölcsészettudomány és történelem; 2. Jog és politikatudomany; 3. Matematika és természettudomány; 4. Orvostudomány. Az oktatás nyelve magyar. Az egyetem 258 beiratkozott diákkal indult.
1881:
A Kolozsvári Egyetem hivatalos elnevezése Ferenc József Tudományegyetem lett.
1895:
Az új főépület felápítése. Az itt tanító személyiségek közül kiemelkedik: Brassai Sámuel (1800 - 1897, matematikus, nyelvész, esztéta), Böhm Károly (1846 - 1911, filozófus), Gombócz Zoltán (1877 - 1935, nyelvész), Entz Géza (1842 - 1919, zoológus), Szádecky Kardos Lajos (1859 - 1935, történész).
1902. okt. 13.:
Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében ünnepélyesen felavatták az egyetem épületeit. Az ünnepélyre a Mátyás-szobor leleplezése utánt került sor.
1918:
A gyulafehérvári román nemzetgyűlés kikiáltja Erdély egyesülését Romániával.
1918 - 1919:
A Ferenc József Tudományegyetem utolsó féléve. A beiratkozott 2570 diák 83%-a magyar. Megkezdődtek a tárgyalások egy román egyetem létrehozásának érdekében. Az új hatalom, katonai felügyelettel véget vetett a Ferenc József Tudományegyetem kolozsvári működésének.
1919. szept. 1.:
Megalakult a román tannyelvű I. Ferdinánd Tudományegyetem. A tanárok száma 171, a beiratkozott diákok száma az első félévben 2034, a második félévben pedig 2552. Az egyetem első rektora Sextil Puşcariu. Az egyetem rendelkezett a Kristof György által vezetett Magyar Nyelv és Irodalom, valamint a Gustav Kisch által vezetett Német Nyelv és Irodalom tanszékkel.
1921:
Az elűzött Ferenc József Tudományegyetemet Szeged városa fogadta be és ott működött tovább.
1940:
A II. Bécsi Döntés következtében Észak Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz. Az I. Ferdinánd Tudományegyetem Szeben városába költözött.
1940:
Kolozsvárra visszaköltözött és újraindult a magyar tannyelvű Ferenc József Tudományegyetem.
1944:
Románia Németország ellen fordította a fegyvert, átállt a Szovjetunió oldalára. Előretört a kommunista hatalom. A szovjet hatalom a létező intézmények fennmaradása mellett döntött.
1945:
A román adminisztráció visszavezetése Észak Erdélybe.
1945. máj. 29.:
Románia Hivatalos Közlönyében megjelentek a 406-os illetve a 407-es törvényerejű rendelkezések, amelyek kimondták a román tannyelvű népi-, közép- és főiskolák június 1.-től történő visszatérését, illetve azt, hogy Kolozsvárott 1945. június 1-i hatállyal magyar tannyelvű Állami Tudományegyetem létesül négy tudományos karral: 1. Irodalom és Bölcsészet; 2. Jog és Közgazdaság; 3. Természettudomány; 4. Orvostudomány. A rendelet az egyetem használatára bocsátotta a Regina Maria leánygimnázium épületét. A létesített egyetem kiadásainak fedezésére a rendelet rendkívüli költségvetési hitelt helyezett kilátásba. A törvényrendeletet Mihály király, Ştefan Voitec nemzet–nevelésügyi miniszter és Mircea Duma pénzügyi igazgató írta alá.
1945. dec. 11.:
A kolozsvári magyar egyetemet a Bolyai Tudományegyetem névvel ruházták fel. A karok elhelyezése okozta a legtöbb nehézséget. Végül is az Orvostudományi Kart, mint az egyetem szerves, alkotó részét, Marosvásárhelyre helyezik át, ahol a helyiségek kérdése könnyen megoldható volt.
1947:
Romániában kikiáltották a Köztársaságot.
1948. aug. 3.:
Az új tanügyi reform számos változást hozott a Bolyai Tudományegyetem életébe. A közgazdaságtudományi tagozat egyetlen szakkal folytathatta működését. A kémiai kart a természetrajzi karral párosították, a nyelvészeten megszűnt a klasszika-filológia tagozat, stb.
1956:
A kolozsvári diákok szolidarizáltak a magyarországi forradalom elveivel.
1959. feb. 26. - 1959. már. 5.:
A kommunista hatalom parancsára megkezdődtek a két egyetem egyesítését szorgalmazó gyűlések, amelyek néhány hónap alatt a két egyetem teljes összeolvadását eredményezték. Az egyesítési folyamatot Nicolae Ceauşescu és Ion Iliescu akkori KISZ-elnök vezették. Az erőszakos egyesítés lelki nyomása alatt a Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese és egyik tanára öngyilkos lett. Az így keletkezett Babeş-Bolyai Tudományegyetemen fokozatosan megszűntek a magyar csoportok.
1989:
A lezajlott változások után, habár felmerült az önálló anyanyelvű oktatás szükségessége, az egyetem kérdésében nem születtek döntések. A Babeş-Bolyai Tudományegyetemen magyar csoportok alakultak. Az egyetem továbbra is összevont maradt, a magyar csoportok nem élvezhettek önállóságot.

forrás: www.bolyai.eu

További műemlékek

  • Kolozsvár

    Báthory István Elméleti Líceum (Piarista Líceum)
  • Kolozsvár

    Piarista rendház kolostora és Convictus nobiliuma (nemesi bentlakás), ma a Báthory Líceum internátusa, középkori várfal-részlet a telek határán
  • Kolozsvár

    Piarista templom, ma Szent-háromság római katolikus templom
  • Kolozsvár

    Egyetemiek Háza, ma Akadémiai Kollégium (első magyar kőszínház telke)
  • Kolozsvár

    Báthory-Apor Szeminárium, ma a Báthory Líceumé (Szent József Fiúnevelde)
  • Kolozsvár

    Ház, ma MADISZ/KMDSZ-székház
  • Kolozsvár

    Pataki-Wolf-ház
  • Kolozsvár

    Megyeháza, egykori Kereskedelmi és Iparkamara
  • Kolozsvár

    Nemzeti Színház
  • Déva

    Befektetési Bank, ma Területi Oktatási Központ
  • Székelykeresztúr

    Molnár István Múzeum
  • Szatmárnémeti

    Igazságügyi Palota
  • Brassó

    Transilvania Egyetem Rektorátusa, volt prefektúra, egykori Nyugdíjasok palotája
  • Segesvár

    Kórház